Ajándék. Ahogy én látom.
Itt az ajándékozás ideje. Mindenki lázban ég, hogy mit adjon a szeretteinek, rokonainak. Sokan szeretnek adni, látni az örömöt, így fejezik ki, hogy figyelnek a másikra, és szeretnek kapni is. Hisz erről szól, így jelezzük, hogy fig
Itt az ajándékozás ideje. Mindenki lázban ég, hogy mit adjon a szeretteinek, rokonainak. Sokan szeretnek adni, látni az örömöt, így fejezik ki, hogy figyelnek a másikra, és szeretnek kapni is. Hisz erről szól, így jelezzük, hogy figyelünk egymásra fontosak vagyunk egymásnak… ajándékozunk. Hogy boldog legyen mindenki.
Mitől lesz jó egy ajándék?
Sok felől hallom, hogy szinte minden évben gondot jelent egy-egy személynek a “minek örülne?” téma, ilyenkor vagy egy teljesen semleges ajéngék lesz a befutó, vagy valami olyasmi amit mi magunk gondolunk jónak. Fura helyzet.
De a gesztust kell nézni, azt mondják. Hogy az a fontos, hogy adunk.
Szerintem meg nem.
A gesztus fontos, de ami sokkal fontosabb az az, ami mögötte van.
Hiába adunk valakinek ajéndékot, akivel nagyjából ez az összes “figyelmességünk”. Sokkal többet tudhatnánk arról, hogy mit szeret, minek örülne, mi lenne számára értékes, ha egész évben több időt töltünk vele és több figyelmet szánunk rá.
Na de szerencsére ők vannak kevesebben… ugye? Hm.
Térjünk rá a szeretteinkre. Mit fejezünk ki az ajándékozással?
Szeretet? Hála? Köszönönet? Más?
Mit akarunk elérni vele… azon túl, hogy persze nem azért adjuk, hogy valamit kapjunk, mégis akkor az miért esik rosszul, ha mondjuk nem örül neki… vagy soha nem használja, stb.
De ennek ellenére minden évben megfutjuk a köröket. Mert ez a szokás. És a Szeretet Ünnepén így ünnepeljük a szeretteinket. Hm.
Én egy ideje elhatároztam, hogy csak olyan dolgot vagyok hajlandó ajándékozni, ami lehetőséget ad. Hogy mire?
Egyén függő… Itt jön elő az, hogy kinek mire lenne igazán szüksége, ha ismerem a szeretteimet akkor tudok releváns “ajándékkal” szolgálni.
pl fejlődésre…
Tanulni, utazni, ismereteket szerezni azon a területen, ami előre segítheti őket a következő év során.
A tudásba, ismeretekbe fektetni mindig jó befektetés. Az utazásba történő befektetés által pedig mindig gazgadabb lesz az ember. Csak legyen nyitott az új tapasztalatokra.
..és ha nem tudok lehetőséget biztostani számukra, akkor sokkal egyszerűbb megoldással szolgálok.
OTT VAGYOK NEKIK.
Figyelemmel, szeretettel, segítséggel, bátorítással. Ami tőlem telik.
Ezért nem feltétlen van ajándékozási láz. Mivel amire szükségük van, azt meg veszik maguknak, vagy beszerezhető az év bármely más napján.
Minden más pedig… felesleges. Szerintem.
Továbbá kicsit ijesztőnek találom a gyerekeknek szóló ajándék halmokat évről évre, és ez természetesen nem csak karácsonykor merül fel, hanem az év több jeles napján is.
A gyereknek egyetlen igazi ajándék létezik.
A VELE TÖLTÖTT IDŐ.
Ez alatt tanul, fejlődik, készül az Életre. Ez alatt sajátítja el az összes tudást, kapja meg az összes szeretetet, példát és választ, amire szüksége lehet az életében.
Amúgy, szerintem nem csak a gyerekeknek van szüksége erre, hanem minden egyes embernek. A figyelem, a megértés, a társaság, az együtt töltött idő kifizethetlen érték.
Pénzre nem váltható ajándék.
Ezeket kellene vissza tenni a helyükre.
Mert most kicsit mást jelent ajándékozni és szeretni.
De sosincs semmi veszve, itt a megfelelő alkalom, ahogy minden évben, hogy mindenki aki teheti keresse fel szeretteit és töltsenek együtt értékes időt. Szeretettel.
..és ne csak Karácsonykor!
Békés Ünnepeket!
Zeisky Ákos
esszencialista