A Titanic kapitánya
Most, hogy a kerek évfordulóhoz érkeztünk, számos csatornán találkozunk a Titanic-sztori feldolgozásával. Különösen magával ragadó James Cameron filmje, amelyben a kapitány ábrázolása vezetői szemmel is rengeteg tanulsággal szolg
Most, hogy a kerek évfordulóhoz érkeztünk, számos csatornán találkozunk a Titanic-sztori feldolgozásával. Különösen magával ragadó James Cameron filmje, amelyben a kapitány ábrázolása vezetői szemmel is rengeteg tanulsággal szolgálhat számunkra.
Hogy mi vezetett a katasztrófához? Természetesen nagyon összetett okok, rengeteg műszaki hiányosságot azonosítottak már, kezdve a hajótestet összetartó szegecsektől, amelyek acél helyet kovácsoltvasból készültek, és ezért a sérüléskor szikraként pattogtak ki a lemezekből, vagy a vízzáró falak korántsem elégséges magasságától... De nézzük meg vezetői szemmel, milyen tanulságokkal szolgált és szolgálhat a jövőre nézve a több mint ezerötszáz odaveszett ember katasztrófája:
- Arrogancia és tévedhetetlenség tudata. Az első számú ok, amely miatt csökkent az elővigyázatosság, amely miatt a baleset felkészületlenül érte a személyzetet és az utasokat is.
- Emberi hiúság. Bekerülni a kor bulvársajtójába, megdöntve az akkori sebesség-rekordokat többet ért minden óvatosságnál.
- A kockázatok alulbecslése. Kevés mentőcsónak volt a fedélzeten, részben a fenti két oknak köszönhetően. Nem készült vészforgatókönyv, nem volt mentőgyakorlat, és a kor erősen viktoriánus szokásainak megfelelően a probléma felvetése (például az utasok előzetes felkészítése, amely a mai légi és tengeri közlekedésben már rutin) is illetlennek, pánikkeltően számított volna.
- A lényeges és lényegtelen információk helytelen kezelése. Bár a hírek sorra beszámoltak a jéghegyek eshetőségéről, a sérthetetlenség tudata és a hiúság átsorolta az információk prioritásait.
- Adminisztratív hiányosságok. A Titanic utaslistája a tragédiában a hajóval együtt megsemmisült. Bármennyire is alulértékeljük a napi bürokráciát, korunk információ-özönében különösen nem tagadhatjuk az információk naprakészségének fontosságát. És ehhez rengeteg eszközünk van azóta, a töltőtoll és indigó helyett.
- Szervezési hiányosságok. A kapitány vezetői, szervezői, döntéshozói szerepe a katasztrófa pillanataiban különösen fontos lett volna. Különösen, mivel nem készültek előzetes szcenáriók, így az adott helyzetben rengeteg gyors, operatív, a helyzethez illő döntést kellett volna időben meghoznia. Például azt, hogy hány utassal lehet vízre ereszteni egy mentőcsónakot, vagy hogy milyen sorrendben szállhatnak be az utasok. A mentés sorrendje a kor szellemében meglehetősen hierarchikus és megkérdőjelezhetetlen elvek szerint zajlott: nemcsak nemek szerint, de vagyoni helyzet szerint is erőteljes megkülönböztetés folyt. De akármilyen elv szerint zajlott is a mentés, a pánik csökkentéséhez jó időben hozott, világos irányításra lett volna szükség.
A Titanic 2207 utasából 1503-an nem élték túl az utazást. Felelősségteljes, okos, jó időben hozott vezetői döntésekkel a kockázatok és károk jelentősen csökkenthetők lettek volna.
Tanuljunk ebből a százéves esetből is!
Schäffer Beáta +36 30 970-7430