Bejelentkezés

Kérjük jelentkezz be, amennyiben még nem vagy regisztrálva az alábbi oldalon teheted meg. Vagy ha elfelejtetted a jelszavad kérjük ide kattints.

Munka Törvénykönyve cimke

A véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legalapvetőbb alkotmányos jog, amely természetesen a munkaviszonyban lévő személyeket is megilleti. Viszont e jogosultság sem gyakorolható korlátlanul. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a meddig terjed a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonnyal, és különösen a munkáltatóról mondott véleménnyel kapcsolatban? Milyen következménye lehet, ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogszerű kereteit túllépi?

A munkaviszony egyik fontos alapdokumentuma a munkaköri leírás. A munkaköri leírást a munkáltatónak kell közölnie a munkavállalóval a munkaviszony kezdetén. Előfordulhat azonban, hogy a feladatkörök változása miatt módosításra van szükség. Felmerülhet ennek kapcsán a kérdés: mit kell tartalmaznia a munkaköri leírásnak, és változtatható-e egyoldalúan a munkáltató által?

A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével különböző okokból gyakran él a munkáltató és a munkavállaló. Általánosságban elmondható, hogy a részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság? 

A munkaviszonynak széles körben ismert és alkalmazott intézménye a próbaidő, amely arra szolgál, hogy a felek megláthassák, hogy a munkaviszony, illetve a munkáltató és munkavállaló működése megfelel-e az elvárásaiknak. Annak ellenére, hogy gyakran alkalmazzák a gyakorlatban, mégis sok a félreértés a próbaidővel kapcsolatban. Nézzünk meg most öt dolgot, amit érdemes tudni a próbaidőről. 

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy munkaidejében munkát végezzen. Azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató valamilyen okból nem tud munkát adni a dolgozónak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy köteles-e a munkáltató a leállással érintett időre is munkabért fizetni? Esetleg küldeti-e erre az időre fizetés nélküli szabadságra a dolgozót a munkáltató?

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a dolgozó váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén. Ennek gyakori oka a munkavállalónál hirtelen fellépő betegség, de sokféle egyéb indok előfordulhat, ami miatt a munkavállaló előre nem láthatóan nem tud bemenni munkahelyére. Ilyen esetben természetesen tájékoztatni kell a munkáltatót a távollétről. Milyen módon és milyen határidőn belül tegyen eleget a dolgozó e tájékoztatási kötelezettségnek?        

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy munkaidejében munkát végezzen. Azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató valamilyen okból nem tud munkát adni a dolgozónak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy köteles-e a munkáltató a leállással érintett időre is munkabért fizetni? Esetleg küldeti-e erre az időre fizetés nélküli szabadságra a dolgozót a munkáltató?

A munkavégzés során gyakori, hogy a munkavállaló különböző dolgokat őriz vagy kezel, legyen szó akár céges hordozható számítógépről, mobiltelefonról vagy pénzről. Ilyenkor előfordulhat, hogy e dolgok a munkavállalónál megrongálódnak, elvesznek. Milyen esetben felel a dolgozó az általa kezelt dolgokban esett kárért vagy hiányért? Hogyan tudja magát a felelősség alól mentesíteni a munkavállaló?

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások További információ a cookie-kezelésről