Bejelentkezés

Kérjük jelentkezz be, amennyiben még nem vagy regisztrálva az alábbi oldalon teheted meg. Vagy ha elfelejtetted a jelszavad kérjük ide kattints.

Ajánlott

paff.jpgSokszor érthetetlen döntéseket vagy nemdöntéseket hoznak cégek. Amikor ezeket a sztorikat hallom, élem, elgondolkodom: valószínűleg sok, szakmailag kiemelkedő HR-est ugyanúgy lebegtet a főnöke vagy a munkaerőt kereső szakmai vezető a döntéssel, mint ahogy ő lebegteti az álláskeresőket. Vagy éppen a protokoll, process annyira betartandó, hogy az üzleti érdek (miszerint bánjunk már emberként a leendő munkatárssal, mert megéri) el is törpül mellette. Sajnos, ez nem csak azon az 1 fő HR-esen múlik, akivel az álláskereső kapcsolatban van. Már megint az a bizonyos hal, meg az ő feje jut eszembe… És pár kis történet, ami magáért beszél, és én is paff lettem tőle, pedig csak közvetve vagyok bennük érintett:

Mi történik akkor, ha a munkavállaló egy nap azzal áll elő, hogy őt diszkrimináció érte, nem fizették ki valamilyen juttatását, a felettese beletaposott a lelkébe, vagy éppen átültették egy olyan helyre, aminek a látványától is rosszul van, és azonnali hatállyal

2018.07.20-án az Országgyűlés elfogadta a 2019-re vonatkozó adótörvénycsomagot. Bár az őszi parlamenti ciklusban várhatóan még alakulhat a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a frissen elfogadott csomaggal az alábbi – alapvetően új – keretek között tervezhetik a munkáltatók a 2019-es juttatásokat. A 2018-ban

- mert a túlterheltség még mindig nem egyenlő a hatékonysággal – Hogy egészen pontosan mikor vált mainstreammé a rohanás, azt nem tudnánk megmondani. De, hogy azzá vált, abban biztosak vagyunk. Hihetetlen elszántsággal nyomjuk a „mennyiséget” és rohanunk. – mondja Nagy Andrea,

risk.jpgAz állásváltás alapvetően két okra vezethető vissza: az egyik, amikor évek alatt annyit változott a cég, a gazdasági környezet és a feladatok, hogy az már nem felel meg. A másik, amikor sosem volt jó az állás, mert már az elején melléválasztott vagy épp nem tehette meg, hogy válasszon, és benne ragadt. A rosszul választott állások esetén azt szoktam először kideríteni az állásváltóval, hogy mi az, ami miatt biztosan rossz helyen van. A kevés fizetés egy racionális ok, azon túllépve mi van még?

questions.jpegA HR-es állásinterjús szokásokat sokszor éri az a kritika, hogy színház az egész, és nincs is értelme. Leginkább az alábbi kérdések miatt gondolja ezt sok álláskereső – és ezek esetében egyet is kell értenem velük. Állásinterjú-stratégiákkal azt tanítom nekik, hogy ezekből hogyan lehet kimozdítani az interjúztatót, de sokszor azt látom, hogy nem akarnak kimozdulni. Munkaerőhiány idején nem jó ötlet ragaszkodni a rébuszos kérdésekhez, mert a világ változik, így az állásinterjúknak is változni kell. Mostantól üzleti tárgyalásként érdemes felfogni egy állásinterjút, nem „meghallgatásként”. Arra vállalkoztam most, hogy álláskeresői szemmel megmutassam, miért is nem lehet jól válaszolni ezekre a kérdésekre

Legjobb tudomásom szerint Abraham Maslow sohasem rajzolt egyetlen könyvében vagy cikkében sem szükségleti piramist. Sőt, magam sem találkoztam egyik írásában sem ilyennel. Így hát bizton állíthatom, hogy ezt a merényletet mások követték el ellenünk. Merényletnek nevezem, mert a Maslow-féle szükségletek piramisszerű

A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, amely többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató?               

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások További információ a cookie-kezelésről