Bejelentkezés

Kérjük jelentkezz be, amennyiben még nem vagy regisztrálva az alábbi oldalon teheted meg. Vagy ha elfelejtetted a jelszavad kérjük ide kattints.

Blogger: dolgozomami

Karriertippek és munkajogi tanácsok dolgozó vagy állást kereső kismamáknak, anyukáknak!

Az elmúlt hetekben nagyon sok anyukával találkoztam, beszélgettem, akik álláskeresési gondokkal küzdenek. Akár személyes, akár csoportos tanácsadás volt, szinte minden esetben előjött a kérdés: mikor mondja el, a pályázás melyik fázisában, hogy édesanya, hogy gyermekei vannak? Mert hát ugye idehaza nem az az általános hozzáállás a munkaerőpiacon, hogy két kézzel kapnak a kisgyermekes, dolgozni vágyó, s nagyon lojális munkaerő után... Egyikük azt is elmondta, hogy néha tényleg megbélyegzettnek érzi magát, mintha egy teljesen normális - értsd semmi extra feltétel vagy juttatás - állásért le kéne tagadnia azt, amire rettenetesen büszke: a két okos, ügyes fiára... márpedig ő nem akarja letagadni őket! Mikor időzítsük tehát azt az információt? Eláruljuk-e egyáltalán?

A múlt héten kitettem egy cikket a Dolgozó mami Facebook oldalra, amiben egy újságíró nő fogalmazza meg saját - igen érdekes - véleményét arról, hogy mennyire nem ambíciózusak a magyar nők, a magyar gazdaság legnagyobb baja az, ahogy a nők hozzá állnak a munkához, s hogy a karrier-család dilemma csak kamu, mindezt pedig "statisztikákkal" és érdekes eszme futtatással támasztotta alá. Ugyanezen gondolatok már a hónap elején is megjelentek máshol, így gondolom mivel ott nem kavart elég vihart, még egyszer fel kellett dobni ezt a témát... hátha most nagyobbat durran?!

Az elmúlt hetekben nagyon sok állás nélküli anyukával beszélgettem, leveleztem. Sokan panaszkodtak arra, hogy rendkívül nehezen találtak új állást az elbocsátás után, hiába van jó, piacképes végzettségük, nyelvtudásuk, s nincsenek irreális elvárásaik. Volt aki már szinte tényleg a lelki ereje végén járt, feladva azt a hitet, hogy neki lesz még valaha az életben rendes állása. És persze bármennyire is átéreztem a nehézségeiket, s igen, adott esetben biztosan én is nagyon elkeserednék, ennek ellenére csakis pozitív hozzáállásra és túlélésre tudtam mindenkit inteni. Ugyanis ha már-már a depi szélén vánszorgunk be az interjúra, biztosan nem minket fog választani a HR-es, aki ugye éppen a következő lelkes, optimista, kihívásoktól nem megijedő "hónap dolgozóját" keresi... mit tegyen tehát, aki küzd, küzd, de nem látja, hogy sikert érne el?

Lassan két éve blogolok, s eközben - a témából adódóan - nagyon sok olyan hozzászólást kaptam, ahol az éppen érdeklődő, kérdező anyuka a munkáltatója jogellenes, de legalábbis nagyon nem korrekt és nem együttműködő magatartásáról, cselekedeteiről panaszkodik. Ezért is nagy öröm, amikor egy történet végét is megtudhatom, s látom, hogy mennyi mindent lehet elérni egy kis rátermettséggel, szorgalommal, utánajárással, s no persze merészséggel, önbizalommal!

Az utóbbi időben nagyon sokan hívtak munkajogi tanácsért. Barátok, ismerősök, ismerősök ismerősei, akik vagy váltanának egy másik állásba, vagy felmondtak nekik, vagy a szabadságuk egy részét akarta "benyelni" a munkáltatójuk... Hívtak reggel, délben, este, éjszaka... én pedig éppen ahol voltam, konyhában, dolgozószobában, hálószobában, ágyban, úton valahová, mindig segítettem. És egyszer csak realizáltam - és azóta jókat rötyögünk ezen az ismerőseimmel, barátaimmal -  hogy nálunk lassan a lakás minden részében van egy Munka törvénykönyve!

Megszokott dolog a közvetítő és fejvadász cégek eszköztárában, hogy a szűk körbe bejutott jelöltekről referenciát kérnek. Ez valahol természetes is, hiszen jó tudni, hogy részben a korábbi állításai mennyire igazak, helytállóak, részben pedig megerősítheti a jelöltbe vetett bizalmat egy-egy hiteles, jó tartalmú ajánlás. De te, mint jelölt, hogyan is készülj fel erre?

"Pályázati anyagában kérjük, tüntesse fel bérigényét is!" Egyre gyakrabban találkozni ilyen álláshirdetésekkel az online portálokon, és a nyomtatott sajtóban is. Te mit tennél, ha amúgy álmaid állását készülnél megpályázni, de nem tudod mennyit kérhetsz? Nem adod meg az összeget? Vagy a mostani - legutóbbi - fizetésedet írod be? Vagy annál 10-20%-kal többet? Vagy kevesebbet, mert nagyon kell az állás? Nem egyszerű döntés... ma ajánlok egy honlapot, ahol tájékozódhatsz, mielőtt a piszkos anyagiakról írásban nyilatkozol!

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások További információ a cookie-kezelésről