Bejelentkezés

Kérjük jelentkezz be, amennyiben még nem vagy regisztrálva az alábbi oldalon teheted meg. Vagy ha elfelejtetted a jelszavad kérjük ide kattints.

Blogger: complexmt

Minden, amit a magyar munkajog változásairól tudni kell egy tapasztalt munkajogász tollából.

A próbaidő a munkaszerződés megkötésekor kiköthető időtartam, amely alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti. Olyan „ismerkedési” időszakról van tehát szó, amelynek tartama alatt a felek még egyszerűen kiléphetnek a munkaviszonyból, ha az mégsem felel meg várakozásaiknak. Praktikussága miatt szinte minden munkáltató alkalmazza a próbaidőt, ám a gyakorlat egy ilyen egyszerű intézmény kapcsán is számos érdekes kérdést vet fel.

A tanulmányi szerződés  A tanulmányi szerződés a munkaviszonyhoz kötődő, polgári jogi megállapodás. Ebben a sajátos szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Nézzük végig, pontosan mire is számítsanak azok, akik tanulmányi szerződést írnak alá!

Készenlétnek azt nevezzük, amikor a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül áll a munkáltató rendelkezésére, egy általa választott helyen. Hozzászólni, valamint a hozzászólások és a teljes bejegyzés olvasásához kattintson, az Új Munka Törvénykönyve oldalra

Az új Munka Törvénykönyvét (Mt.) még sokáig fogjuk a régi, megszokott és most hatályon kívül került 1992. évi Mt. szemüvegén keresztül olvasni. Természetes, hogy a munkajoggal foglalkozók számára ez az egyik viszonyítási alap. Hogy volt ez eddig? Hogyan és miért változik a szabályozás? A két törvény összeolvasásakor az olvasónak hamar szemet szúrnak olyan szabályok, amelyeket az új Mt. már nem tartalmaz. A következő bejegyzésekben ilyen eltűnt rendelkezések nyomába eredünk. Előre kell bocsátani, hogy ha az új törvény látszólag szó szerint nem is tartalmaz egy korábbi rendelkezést, az még – más előírásokból levezethetően – továbbra is kötelező, alkalmazható maradhat.

2012. július 1-jétől a munkáltató által egyoldalúan kiadott szabályzatok, utasítások tartalma is összhangba kell kerüljön az új Munka Törvénykönyvével. Ezek felülvizsgálata valamivel egyszerűbb lehet, mint a megállapodásoké, de az új szabályok alapján bizonyos esetekben a munkáltató egyoldalú nyilatkozatának módosításához is szükséges lesz a munkavállaló beleegyezése.

A munkaviszonyban a munkáltató joga, hogy meghatározza, a hét mely napjain és a nap mely óráiban kell teljesíteni a munkaidőt. Ezt nevezzük a munkaidő beosztásának. A munkáltató azonban úgy is rendelkezhet, hogy a munkaidőt a munkavállaló saját maga osztja be. Ez az ún. kötetlen munkarend. A kötetlen munkarend jelentette szabadság ugyancsak vonzó lehet, elvégre ki ne szeretné maga eldönteni, mikor dolgozik, és mikor pihen, él társas életet vagy sportol. A kötetlen munkarend alkalmazásának azonban fontos jogi és humánpolitikai korlátai is vannak.

A munkaviszony általában tartós jellegű, a munkaszerződés pedig határozatlan időre szól. Nincs azonban akadálya, hogy a felek csak egy előre meghatározott időtartamra, határozott időre létesítsenek munkaviszonyt. Miközben ennek nyilvánvaló előnyei vannak a munkáltató oldalán, számos hátránnyal járhat a munkavállaló szemszögéből

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások További információ a cookie-kezelésről