Erre az állásinterjúra megéri elmenni?
Kiss Márti korábbi posztjához (bérajánlat az álláshirdetésekben) adnék pár adalékot, mert az ő bejegyzését olvasva a legtöbben azt vetették fel, hogy ha a hirdető nem írja ki a bérajánlatát, akkor az álláskereső sokszor hiába
Kiss Márti korábbi posztjához (bérajánlat az álláshirdetésekben) adnék pár adalékot, mert az ő bejegyzését olvasva a legtöbben azt vetették fel, hogy ha a hirdető nem írja ki a bérajánlatát, akkor az álláskereső sokszor hiába megy állásinterjúra, nevetségesen alacsony a bérajánlat. Amióta csak álláskeresési tanácsadással foglalkozom (lassan 7 éve) gyakori álláskeresői panasz, hogy nem tudjuk, mennyit is akar fizetni nekünk a cég, ahová pályázunk, úgymond „vakon megyünk”.
Az én hozzáállásom általánosságban, hogy valójában ez nem is probléma, mert nekünk, álláskeresőknek legyen az a fontos, mi mennyit akarunk keresni a munkánkkal abban a cégben. De az álláskeresők többsége nem szeret alkudozni, mert nincs hozzá önbizalma, rutinja. Kényelmesebb elfogadni, amit ajánlanak.
Vannak már álláshirdetések, ahol megjelent egy megajánlott bruttó összeg, őszintén szólva az így mutatott bérszínvonal elég elkeserítő, de ezzel a cég azt is jelzi: nála alkunak helye nincs. A fizikai munkáknál megjelenő fizetési ajánlatok jót tettek a piacnak, de az álláskeresőknek ez még mindig nem a legjobb helyzet. És még mindig van, aki a relatíve alacsony fizetésért is kénytelen elmenni dolgozni, mert enélkül kilátástalan a helyzete.
Reméljük, jobb helyzetben vagy, és van lehetőséged nemet mondani egy nem megfelelő ajánlatra.
Keresgélsz, küldöd a CV-ket, és megcsörren a telefon: állásinterjúra hívnak. Ha valaki kellően sok pályázatot adott ki, esélye sincs nagy hirtelen emlékezni, ez most melyik álláshirdetés, melyik pályázat is volt (még egy ok, hogy ne kamuzzunk az álláspályázatokban). Segíthet az álláskereső füzet, de a beszélgetés hevében inkább ne kezdj el lapozgatni. Marad az őszinteség, tehát, amikor jön a kérdés, hogy:
- Jó napot kívánok, beadta jelentkezését hozzánk, a … pozícióra. Szeretnénk egy személyes találkozásra hívni Önt. Tudunk most időpontot egyeztetni?
Tegyük fel, időpontban, helyszínben még meg is tudtok egyezni, de ki kell énekelni belőlük a legfontosabb információt. Megéri-e neked elmenni erre az interjúra? Ha munkanélküli vagy, és nagyon kell a munka, akkor igen, megéri, hacsak nem túl magas a megjelenés költsége (pl. buszjegy, 1 nap szabi stb.) Tanulni, gyakorolni minden állásinterjú jó, és ha nem tetszik, amit hallasz, majd nemet mondasz. Ha állásból keresel állást, akkor már inkább érdemes mérlegelni, tudsz-e erre időt szakítani, tehát minimalizálnod kell a kockázatot. Ha már időt szakítasz rá, legalább olyan állásról tárgyalj, amit akár el is vállalnál…
Tehát, bátran meg lehet kérdezni, megéri-e ez neked, mégpedig valahogy így:
- Köszönöm a lehetőséget, szívesen találkozom Önökkel. Szeretnék előtte felkészülni, mondana pár részletet a cégről és az ellátandó feladatokról?
- … [Sorolja]
Ha nem csinálnál ilyesmiket, akkor már nem is kell elmenni, és az sem fontos, mennyit fizetnének, meg kell mondani, hogy sajnos ez nem az a feladat, ami passzol hozzád. Ha eddig tetszik, jöhet a következő kérdés:
- Értem, ehhez hasonló feladatokban nagy tapasztalatom van, így szívesen találkoznék Önökkel. Megkérdezhetem, mi az a jövedelmi szint, amit ehhez biztosítani tudnak?
Innentől lesznek olyan válaszok, amik a döntésedet elősegítik: mismásolás, kifogások, megsértődés, minősítés, hogy te milyen anyagias is vagy (ők nyilván karitatíve dolgoznak, nem pénzért, ugye?) konkrét szám, visszakérdezés, „attól függ, hogy…” Ebből már reálisan tudsz értékelni, kell-e ez neked.
Amikor bátortalanul megkérdezik tőlem, hogy „azt hogy lehet megtudni, mennyit fizetnének”, arra a legtriviálisabb választ tudom csak adni: meg kell kérdezni, nyíltan, egyenesen. Mert mégis mit kellene azon szemérmeskednünk, hogy pénzért gondoltunk dolgozni?
Ugyanez a módszer akkor is, ha egy toborzó úgy keres meg állásajánlattal, hogy nem is keresel állást. Ha egyáltalán nem, mert boldog vagy ott, ahol dolgozol, udvariasan el kell utasítani. Ne raboljátok egymás idejét. Ha van olyan momentum, ami miatt nyitott vagy, akkor pedig a fentiekhez hasonlóan meg kell kérdezni, ki a cég, mi a feladat, és milyen összegről is tárgyalnátok. Ebben a sorrendben, mert lehet, hogy a feladat és/vagy a cég hallatán már nem érdekel az ajánlat, vagy esetleg annyira érdekel, hogy a pénz már nem is igazán fontos (akkor is kérdezd meg, mennyi az annyi: villanyszámlát akkor is fizetned kell, ha legkedvencebb álomcégednél fogsz dolgozni).
Összefoglalva: ha az a kérdés, hogyan lehet valamit megtudni, arra érdemes a lehető legegyszerűbb megoldást választani: kérdezni.
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!
# # #