publikálva: 2017.05.18 - 7 éve
Bérek Ausztriában
A leginkább érdeklődésre számot tartó téma: ki mennyit keres?
Megértem az izgatottságot, hiszen a saját fizetésünk értékének megállapításához, az eredményes béralkuhoz elengedhetetlen mások zsebében kotorászni.
Azonban incs
A leginkább érdeklődésre számot tartó téma: ki mennyit keres?
Megértem az izgatottságot, hiszen a saját fizetésünk értékének megállapításához, az eredményes béralkuhoz elengedhetetlen mások zsebében kotorászni.
Azonban incs szerencsés helyzetben, aki fizetési adatok után kutat, sok munka, kitartás, matematikai és elemző képesség szükséges hozzá.
A helyzetet nehezíti, hogy sokszor több éves adatok állnak csak rendelkezésünkre.
Ez alkalommal egy 2001-es osztrák bérekkel kapcsolatos statisztikát szeretnék megosztani a blogon. Az osztrák Rechnungshof (RH) a Statistik Austriával karöltve készítette el jelentését kormányzati megbízás alapján 2001-ben a szomszédos ország lakosságának jövedelmi helyzetéről.
Az adatok 10 évesek, de így sem minden tanulság nélkül valók. Különösen azoknak hasznos, akik a május elején nyitottá váló osztrák munkaerő-piacra szeretnének belépni.
Ötvenszeres a különbség
Pontosan az ötvenszeresét kapja Ausztria legmódosabb hivatási csoportja annak, amit a legrosszabbul fizetettek könyvelhetnek el. Az egyik oldalon a magánpraxissal bíró férfi szakorvosok felső negyede állt 2001-ben a költségek levonása után évi 200.842 euró jövedelemmel, míg a másik oldalon a vendéglőkben és a szállodaiparban dolgozó nők alsó negyede – főleg pincérnők és szobalányok évi 4098 eurós jövedelemmel.
A szakorvosok az adó levonása előtt átlagosan évi 122 ezer eurót számolhatnak, a fogorvosok 112 ezerrel szorosan a nyomukban járnak, míg a gyakorló orvosok 96.500 eurót érnek. Az orvosok legmódosabb negyed hányada 180 ezer euróval éllovas. A jövedelmi piramis lépcsőin az orvosok nyomában tolonganak az ügyvédek, az adótanácsadók, a gazdasági ellenőrök 60 ezer euró fölötti átlagos értékkel. Az ügyvédek felső negyede ennek több mint a dupláját keresi.
A sztárügyvédek persze ezen is csak mosolyognak. Az osztrák ügyvédség egy százaléka 363 és 727 ezer euró között kasszíroz évente.
A férfi bankhivatalnokok átlagban évi bruttó 44.000 eurót, az adótanácsadók 63.200 eurót, a főiskolai tanárnők 30.480 eurót érnek.
Legszegényebbek az írók, leggazdagabbak a menedzserek
Aligha csodálkozik valaki azon, hogy a szellemi szabad foglalkozásúak között legszegényebbek az írók.
A szerzők fele 6900 eurót tud elérni, vagyis távol van attól, hogy az írásból megéljen. Velük ellentétben a szabadhivatásúak körében a privát gazdaság alkalmazott vezetői 81 ezer euróval, vagyis havi 6750 euróval büszkélkedhetnek. Itt a legfelső vezető réteg – elnökök, cégvezetők – évi 140 ezer eurónak örülhetnek, míg a részlegvezetők 102 ezernek, az osztályvezetők pedig 76 ezernek. A csúcsmenedzserek ennek a többszörösét keresik. Bár az amerikai és a német főnökök csillagászati összegeit meg sem közelítik, a jövedelmük emelkedőben van.
A nem önálló 3,66 millió munkavállaló számára a 2001-es esztendő nem volt valami fényes.
A teljes munka időben foglalkoztatottak bruttó bére 2,8 százalékos emelkedéssel 32.950 euróra rúgott. Az adóemelés és a 2,7 százalékos inflációs ráta miatt 230 euróval kevesebb vándorolt az átlagpolgár zsebébe, mint az előző évben. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és az alkalmazottak bruttó jövedelme csupán 1,9, illetve 1,8 százalékkal nőtt. Az ő veszteségük még nagyobb volt. Látványos jövedelmi ugrást egyetlen csoport sem tudott elérni.
A vállalkozónők jobban keresnek
Feltűnő a jelentésben, hogy 2001-ben a nők jövedelmének növekedése valamivel erősebb volt, mint a férfiaké.
A kereseti különbségek ennek ellenére még mindig számottevőek. Az alkalmazott a nagyon jól fizető energiaágazatban átlagosan évi 27.800 eurót kap, vagyis havi 2 ezret. A férfiak ugyanitt 48.900 eurót, havi 3500-at, míg a nők 27 ezer eurót kereshetnek. A legcsekélyebb különbséget férfi és nő között a hivatalnoki réteg mutatja. Az állami szolgálatot ellátó nők magasabb funkcióban 44.600 eurót kasszírozhatnak, férfi kollégáik pénzének 76 százalékát. Meglepő módon a vállalkozó nők majdnem minden ágazatban jobban keresnek, mint a férfiak. De a vállalkozók sem úsznak feltétlenül a gazdagságban.
Az aktív időben tapasztalható jelentős jövedelmi különbségek érvényesek a nyugdíjas korban is. Kevésbé meglepő, hogy a nyugdíjas hivatalnokok vannak a legjobban kipárnázva évi 35.350 euró nyugdíjjal. Ezzel verik az egy kori alkalmazottakat (21.440 euró nyugdíj) és a munkásokat (12.900 euró nyugdíj). A nyugellátás finanszírozásának problémája égető Ausztriában, noha 2000-től 2001-ig a nyugdíjak csak szerény mértékben növekedtek.
Titkos jövedelmek
A jövedelmekről szóló jelentés legbizarrabb része a titkos jövedelmek, a feketepénzek köre. A parlamenti megbízatás eredetileg arra is szólt, hogy a szövetségek, a tartományok, az önkormányzatok minden foglalkoztatottról, munkavállalóról állítsák össze névvel és pontos összeggel a listát, akik több mint 6000 eurót keresnek havonta. Számos intézmény azonban, köztük az ORF, az Osztrák Rádió és Televízió mereven elzárkóztak az adatok kiszolgáltatásától. Uniós törvényekre, emberi jogokra és adatvédelmi szempontokra hivatkoztak. Friedrich Schneider, a linzi egyetem tanára szerint Ausztriában a fekete munka értéke évi 22 milliárd euró, az össztermék 11 százaléka, és aránya növekvő.
A leginkább érintett területek: építőipar, kézműipar, szolgáltatások, gasztronómia. Az ok: míg egy feketemunka-óra 15–20 euró, a törvényes ennek háromszorosa.