Az elmúlt év 3 leggyakoribb problémája
Én is számot vetettem az elmúlt évvel, ahogy azt az emberek nagy része teszi. Szakmai szempontból több történést átgondoltam, és levontam a tanulságokat. Utána néztem, milyen problémákkal fordultak hozzám, és úgy döntöttem, mego
Én is számot vetettem az elmúlt évvel, ahogy azt az emberek nagy része teszi. Szakmai szempontból több történést átgondoltam, és levontam a tanulságokat. Utána néztem, milyen problémákkal fordultak hozzám, és úgy döntöttem, megosztom ezt az olvasóimmal is:
- Stressz, stressz, stressz... Munkahelyi, párkapcsolati, egzisztenciális stresszorok nehéz kezelése, és a krónikus stressz okozta testi betegségek megjelenése (alvásproblémák, fejfájás, emésztési tünetek stb.). Tapasztalatom szerint, sokszor már csak akkor változtatunk az életmódunkon és látásmódunkon, ha elkezd nagyon fájni valahol. Amíg a test finomabban üzen, pl. fáradtsággal, ingerlékenységgel, kisebb változásokkal, addig nem kap a jelenség elég figyelmet.
- Gyermeknevelési problémák. Ezeken belül a határok beállításának bizonytalansága. Gyakori, hogy a gyermekek viselkedési problémája a következetlen, változékony, vagy nem létező otthoni szabályok miatt alakul ki. De találkoztam olyan esetekkel is, ahol a túl szigorú, feszültséglevezetést kis mértékben sem engedő családi normák okozták a magatartási zavart. Mindig az arany középutat próbáljuk kitűzni célként. Fontos, hogy az ilyen esetekben a szülő és a gyermek is dolgozik a problémán, mindenki a maga szintjén.
- Válás. A válás hatása a felekre és a gyermekre. A különélés utáni hétköznapi problémák kezelése. Minden családtag másképp gyászol ebben a folyamatban. Az a tapasztalatom, hogy -mint a 21. században mindent-, ennek a feldolgozását is szeretnék felgyorsítani az érintettek. Pedig egy család felbomlásának tényleges elfogadásáig hosszú lelki út vezet, ennek elfogadásáról nagyon sokat beszélgetek a szülőkkel és az idősebb gyermekekkel. És persze konkrét intervenciókra is szükség lehet.
Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni ezek alapján a 2016-os évről, hiszen a mintám korántsem reprezentatív. Mindenesetre elmondható, hogy ez a három problémakör teljesen hétköznapi, nap mint nap találkozunk velük, vagy a saját bőrünkön tapasztaljuk. A pszichológia már rég nem az a szakma, ami felé csak a súlyos mentális zavarban szenvedő személyek fordulnak.