2016-os változások az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és illetékek területén
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Az uniós eljárásnak köszönhetően változtak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértékére vonatkozó szabályok. A sávos mérték megszűnt, helyette a díj egységesen a forgalom 0,1%-a lett. Főszab
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Az uniós eljárásnak köszönhetően változtak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértékére vonatkozó szabályok. A sávos mérték megszűnt, helyette a díj egységesen a forgalom 0,1%-a lett. Főszabály szerint az előző naptári év – a népegészségügyi termékadó és jövedéki adó nélkül számított – díjköteles árbevételének/bevételének alapján kell megállapítani. A díjat egy összegben kell 2016-tól megfizetni, amiből levonható a korábbi befizetés.
Átmeneti szabályok vonatkoznak azokra az adóalanyokra, akik – gyakorlatilag az uniós felfüggesztés hatására – a 2015-ös élelmiszerlánc-felügyeleti díj kötelezettségüket még nem vagy hiányosan teljesítették. Bevallásukat a 2014-es naptári év árbevétele alapján 2015. december 30-ig pótolhatták, illetve helyesbíthették; továbbá díjfizetési kötelezettségüket 2016. január 31-ig egy összegben, késedelmi pótlék nélkül fizethették meg.
Az illetéktörvény változásai
A megbízható adózóknak nem kell eljárási illetéket fizetniük, ha részletfizetési kedvezményt kérnek.
A műemléknek minősülő, védetté nyilvánított épület megszerzése illetékmentessé válik, vagyis a már befizetett illetéket visszaadják, ha az új tulajdonos egy műemléképület felújítását 1 éven belül megkezdi, és azt 5 éven belül be is fejezi.
Nem kell illetéket fizetni az autóbuszok, nyerges vontatók és tehergépjárművek vásárlásakor a gazdálkodó szervezeteknek. Emellett ezentúl már nemcsak a kizárólag elektromos motorral ellátott gépjárművek megszerzése után nem kell illetéket fizetni, hanem a „környezetkímélő” gépkocsik vétele esetén sem.
Az eredeti cikk a LeitnerLeitner Adózásról érthetően blog oldalán jelent meg.