Bejelentkezés

Kérjük jelentkezz be, amennyiben még nem vagy regisztrálva az alábbi oldalon teheted meg. Vagy ha elfelejtetted a jelszavad kérjük ide kattints.

július 2013

Nagy divatja van ma az elégedettségi felméréseknek. Számtalan olyan hazai nagyvállalatot ismerek, akik bőszen kérdőíveztetik kollégáikat akár saját meggyőződésükből, akár a külföldi anyavállalatok nyomására. De vajon miért nevezzük ezeket a vizsgálatokat elégedettségi felmérésnek? Tényleg azt akarjuk, hogy a dolgozóink elégedettek

job seeker linkedin.jpgElső kérdés, hogy lehet-e állást keresni egy ingyenes LinkedIn accounttal, vagy fizetős account kell? Lehet ingyenessel is, mégpedig sikerrel. (Íme a saját esetem) Mivel a LinkedIn karrierkapcsolatok kezelésére van kitalálva, egyértelműen alkalmas álláskeresésre is. Főleg, hogy fizetős HR-accountot is kínálnak, ezzel kifejezetten toborzókat vonzanak az oldalra, így segítve az álláskeresőket. Egyes vélemények szerint a magyar toborzói-közvetítői piacot is átrendezte ez a szolgáltatás, tehát semmiképpen sem elhanyagolható tényező.

Leap-of-Faith.jpgSok munkáltató akar úgy alkalmazottat, hogy a vállalkozás kockázatait az alkalmazottal viselteti. A témában remek cikket találtam itt, minden szava kincs! Javaslom figyelmesen elolvasni minden teljesítményarányos, jutalékos munkát végzőnek. Ill. minden munkáltatónak, aki ilyen konstrukcióban dolgoztat. A vállalkozási kockázat munkavállalóra hárításával az a legfőbb baj, hogy a munkavállaló semmit sem tud tenni a kockázatai csökkentésére, a munkáltatónak pedig nem érdeke tenni: innentől más viseli a nagyrészét, miért érdekelje őt? Ettől persze a vállalkozás kockázatkezelése sem fog fejlődni, ami többnyire végzetes a cég számára, így aztán a munkavállaló állására is. Azaz a munkavállaló dupla kockázatot vállal, a karrierjében is törést szenvedve, míg egy vállalkozó gond nélkül újrakezdheti. Az álláskeresőknek csak azt tudom tanácsolni, hogy minden ilyen ajánlatot alaposan fontoljanak meg, ha kicsit is bizonytalan, mondjanak rá nemet. Ezzel talán egyszer eltűnik ez a vállalkozói hozzáállás, és "szegények" kénytelenek lesznek fizetni az elvégzett munkáért, vállalni a saját vállalkozásuk kockázatát.

Elég néhány hetet eltölteni egy nagy multinál ahhoz, hogy mondataidba észrevétlenül bekeveredjenek angol rövidítések, kifejezések. Gyorsan el is jutsz oda, hogy peerjeiden kívül senki más nem érti, hogy miről is beszélsz. Sosem felejtem el az első napos onboarding oktatást, ahol

Régóta közszájon forog Ogilvy mondása, hogy a marketingre költött pénz 50%-a kidobott pénz. Csak azt nehéz eldönteni, hogy melyik 50% az, ami hasznos volt és melyik nem. A mai gazdasági környezetben a cégek minden lehetséges módon csökkentik a költségeiket és

Hát ez az, amit már rögtön ismerkedésnél bevallok potenciális ügyfeleimnek, hogy a házi feladat az az erősségeim közé tartozik. Ha együttdolgozunk lesz benne részük. Szeretem adni, de csak akkor, ha az ügyfél is beleegyezik, vagy mindenkép azt adni feladatként, amit

Többször találkoztunk már azzal a problémával, hogy amikor valaki tananyagfejlesztésbe kezd, nem tudja milyen színvilágba, megjelenésbe ágyazza tananyagát. Nagyobb szervezetek esetében a színvilág általában a cég logójához, arculatához igazodik, más esetekben viszont bajban lehetünk. Hogyan fogjunk hozzá a megfelelő design, sablon kiválasztásához.

Ezúttal a kiküldetések adóztatásának új szempontjaival, illetve a gazdasági munkáltató meghatározásának fogalmával foglalkozunk.Az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezmény Kommentárjának 2010. július 22-én közzétett magyarázata új megközelítéssel határozta meg a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatban a munkáltató fogalmát. A Nemzeti Adó- és

„Ez az evolúció” – gondoltam magamban, amikor elsuhant mellettem egy alsó tagozatosnak kinéző gyerek, olyanfajta csuklós gördeszkán, ami szüntelen csípőmozgással hajtható (ha valaki tudja a nevét, kérem, írja meg). A fiú elképesztő ütemérzékkel kerülgetett kukát, kátyút, tűzcsapot, és mindezt úgy, hogy közben érintőképernyős telefonján legalább három ujjal aprította a virtuális gyümölcsöket.

Aztán beláttam, hogy az evolúció valószínűleg egészen más tempóval dolgozik, mint az Apple fejlesztői. Persze az ember – készségek és ügyesség szintjén – képes gyorsan alkalmazkodni a rohamos technikai újításokhoz, különösen, ha már csecsemőként is édesanyja iPhone-ját piszkálja. De vajon alapvető emberi természetünk szintjén, életvezetésünk és érzelmi állapotaink tekintetében mennyire tudunk, illetve mennyire kellene együtt mozognunk az egyre nagyobb erejű technikai újításokkal?

Judith McCormick és munkatársai 2012-ben megjelent tanulmánya még azokra az évekre nyúlik vissza, amikor az okostelefonok első nagy generációja hódított, amely elsősorban nem az ifjúság, hanem a dolgozó emberek számára jelentett új lehetőségeket és szokatlan változásokat.

Túlóra buszon, WC-n, ágyban

A kétezres évek elején egyre több cég alkalmazottainak zsebében lapult már egy-egy BlackBerry. A számítógép billentyűzetét is helyettesítő telefon vált az egyik első olyan eszközzé, amely folytonos internet-kapcsolat révén lehetővé tette, hogy a dolgozók az irodán kívül is bárhol hozzáférjenek emailjeikhez, illetve lényegében bármilyen információhoz, és így a munkaórákon túl is aktívan részt vehessenek a munkafolyamatokban.

prague body | prágai test

 

Az persze egy munkaszerződésben sincs benne, hogy egy gyerekével bújócskázó apukának rögtön telefonja után kellene nyúlnia, amikor csak körüzenete érkezik a főnöktől. Ugyanakkor az ember általában törekszik a kontrollra, és szereti tudni, mi történik körülötte – emellett könnyen valódi hátrány is érheti, ha mondjuk kimarad az üzenetváltások folyamából, és később úgy kell bekapcsolódnia a történésekbe, hogy nincs a megfelelő információk birtokában.

Így könnyen kialakulhat egyfajta hallgatólagos elvárás az önkéntesen vállalt „mobil túlórával” kapcsolatban, főnökök és munkatársak részéről egyaránt. Az, hogy az ember eleget is tesz ennek az elvárásnak, a szerzők szerint adódhat abból a függőségekre emlékeztető működésmódból is, ahogyan az ember az információs médiumokkal interakcióba lép. A telefonnal való babrálás egyfajta flow-szerű állapotot tud létrehozni – kizárjuk a külvilágot, lefoglaljuk magunkat, elkerülve a nap „mikro-unalmait”, a sorban állással vagy utazással töltött perceket.

És mivel a telefon mindig kéznél van, a „kísértés” nagy. Mindemellett az ember közben úgy érezheti, hogy hasznos dolgot művel: hatékonyan osztja be idejét, kihasználva az üresjáratokat, és így annyival is kevesebb időt kell majd eltöltenie egy adott feladattal az irodában.

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások További információ a cookie-kezelésről