Kevesebb lehet a bérünk, ha nem jó időpontban megyünk szabadságra?
Az új Munka Törvénykönyve alapján a szabadságra vonatkozó előírások is megváltoztak. Az idei évben jól meg kell gondolni, hogy mikor megyünk szabadságra, mert ha rossz időpontot választunk, azt a munkabérünk egy része bánhatja. Mégis miért?
Mégis mennyi most a „jól megérdemelt pihenés”?
Az alapszabadság mértéke 20 nap, ez pótszabadságokkal növekszik a munkavállaló életkorával összefüggésben. A gyermekek után is jár pótszabadság, egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap.
Hogyan adhatunk ki szabadságot?
Fő szabály szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen.
A munkáltatók a szabadságot a munkavállalók előzetes meghallgatása után adhatják ki. Évente 7 nap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, de ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. A munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal jeleznie kell a munkáltató felé.
Mikor kell kiadni a szabadságot?
A szabadságokat fő szabály szerint mindig az adott naptári évben kell kiadni, vagyis akkor, amikor az esedékessé válik. Amennyiben a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, úgy lehetősége van a munkáltatónak, hogy a munkavállaló részére a következő év március 31-ig adja ki a szabadságokat.
Előfordulhat az is, hogy a munkáltató és a munkavállaló abban állapodik meg, hogy a szabadság egyharmad részét a következő év végéig veheti igénybe a munkavállaló.
Miért nem mindegy, hogy mikor megyünk szabadságra?
Ha valaki szabadságra megy, akkor a szabadság ideje alatt távolléti díj illeti meg. A távolléti díj számításának módja azonban megváltozott. Ez azt eredményezheti, hogy ha egy olyan hónapban megy valaki szabadságra, amikor az adott hónapban több a munkanap, akkor a szabadság idejére is több pénzt kaphat annál, mintha ezt akkor teszi meg, amikor az adott hónapban kevesebb a munkanap. Míg például februárban 20 munkanap van, addig júliusban 23. Ezért a pénztárca bánhatja, ha július helyett például februárban megy valaki szabadságra. Ne feledjük azonban, hogy ez nem minden esetben, nem automatikusan igaz minden munkavállalónál, érdemes tehát előre kalkulálni.
Üdvözlettel:
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.