Újévi kijózanodás: Hogyan állítsuk le a szervezeti időzített bombákat?
Alighanem új év ide, vagy oda, vásárlásaink hosszú távú következményeibe ritkán gondolunk bele. Nem mélyedünk el például abban, hogy a tízóraira elfogyasztott alma pontosan milyen biokémiai reakciókon megy keresztül szervezetünkb
Alighanem új év ide, vagy oda, vásárlásaink hosszú távú következményeibe ritkán gondolunk bele. Nem mélyedünk el például abban, hogy a tízóraira elfogyasztott alma pontosan milyen biokémiai reakciókon megy keresztül szervezetünkben, és ez milyen hatással lesz élettani folyamatainkra később. A lényeg ilyenkor, hogy a hirtelen felmerült igényt minél hamarabb kielégítsük.
Az új munkatársak kiválasztásánál hasonlóképpen járunk el. Bár természetesen lényegesen több tényezőt veszünk figyelembe, mint egy kiló alma vásárlásakor: megpróbáljuk szubjektíven előre jósolni, hogy az illető hogyan fog teljesíteni az adott munkakörnyezetben, de minden eshetőség figyelembe vételére gyakran sem eszközünk, sem kapacitásunk nincs. Így sokszor az első pár benyomás alapján ítéljük meg jelentkezőinket, melyek azonban gyakran csalnak. Ezért előfordulhat, hogy a kívülről gyönyörű, piros almánk bizony kukacos. Ez pedig csak akkor fog kiderülni, ha már beleharaptunk, vagyis a szervezetünk tagjává vált.
A munkavállalókban rejlő rizikó rengeteg kárt okozhat a vállalatoknak. Kezdve a kiválasztás költségeivel (amennyiben a munkatárs mégsem válik be), a munkavállaló figyelmetlensége miatt bekövetkezett munkahelyi baleseten vagy tartós táppénzen tartózkodáson keresztül egészen a kontra-produktív magatartásformákig (lopás, csalás). Következzen néhány elrettentő adat: a KPMG kutatása szerint 2011-ben Közép-Kelet-Európában a vállalati csalások átlagos költsége esetenként elérte a 217 millió forintot, globális szinten pedig az elkövetők 96%-a bizonyult visszaesőnek. A PwC felmérése szerint a közép-kelet-európai vállalatok 30%-a, a magyarországi vállalatoknak pedig 28%-a tapasztalt gazdasági visszaélést 2011-ben. A munkahelyi baleseteket figyelembe véve a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóságának adatai szerint a 2011-es évben összesen 17 295 munkabaleset történt, ebből 80 volt halálos kimenetelű, a keresőképtelenséget tekintve pedig közel 5000 fő volt távol legalább 21 napig. Az összesen 840 000 kiesett munkaórát jelent az évben. Ha belegondolunk milyen költségekkel jár az kiesett munkatárs pótlása, a HR-es, EHS-es kolléga munkabére, a balesetet követő szükséges eljárások lefolytatása, nem beszélve a kiesett üzemidőről, a munkáltató költségei brutális méreteket ölthetnek. Mindezen kívül a 2011. évben majdnem 40 millió forint lett összesen bírságként kiszabva a munkáltatókra.
„Annak ellenére, hogy bizonyos rizikófaktorok különleges körülmények között aktiválódnak (pl. a munkavállaló anyagi helyzetének romlása, családi problémák, fokozott munkahelyi stressz), az alapok a személyiségben rejlenek” – mondja az Assessment Systems. Ezért mindenképpen itt kell elkezdenünk a szűrést.
Mit tegyünk, hogy ne időzített bombát vásároljunk új munkatársaink személyében? A válasz a 2013.ban is az objektív előrejelzésben rejlik. Amennyiben kiválasztásnál nem megérzéseinkre és szubjektív tapasztalatainkra hagyatkozunk, hanem objektív eszközöket is bevetünk, a kockázat jelentős mértékben csökkenthető. Az Assessment Systems szerint a legjobb módszer az olyan személyiségtesztek alkalmazása, melyek módszertani megfelelőségei lehetővé teszik az olyan kompetenciák felmérését, amelyek kritikusak a humán rizikó felmérése szempontjából. Mindemellett a már meglévő munkatársaink viselkedését is előre jelezhetjük a megfelelő mérőeszközökkel, így csökkenthetjük minimálisra a humán kockázatot, és megkímélhetjük vállalatunkat felesleges milliók kiadásától, és az esetleges reputáció-csökkenéstől.
Boldog rizikómentes új évet mindenkinek!