És sokszor jobb lett volna lenni rossznak"
Első látásra úgy tűnik, nagyszerű lehetőség az, hogy ma már nem kell rágódni a problémákon, hamar ki lehet adni az indulatokat, és ezzel a méltánytalanságokat közzétéve azonnal lelki társakra, támogatókra akadhatunk, akár anélkül is, hogy el kellene gondolkodnunk azon, vajon mi idézhette elő a kritikus helyzetet.
A pszichológia ezt a jelenséget "mentális inkontinenciaként" határozza meg, és az Y generációra jellemző tipikus jelenségként írja le. Ha valaki a fárasztó lelki munkát megtakarítva, az azonnali megosztással külső megítélésre, értékelésre bízza önmagát, azzal ugyanis könnyen csapdába eshet. Hiszen a problémamegoldás helyett saját álláspontjának megerősítésére szinte azonnal, az irodából ki sem lépve, a helyzetet egyoldalúan, csakis az ő látószögéből megítélve ítélkező támogatókat találhat, és ezzel a megoldás keresése helyett akaratlanul is árokásásba kezd.
Ezzel rossz irányba indulhat el és megrekedhet az a gondolkodással, konfliktuskezeléssel, problémamegoldással járó mély és összetett folyamat, amelyben a mögöttes okok és tanulságok feltárulhatnak, és amely támogatja azt a fejlődést, amely előre vihet.
Mert a problémákon igenis rágódni kell, ez korántsem felesleges része a fiatal, tehetséges vezetők érési folyamatának!
Ebben segítségükre lehet akár egy coach is - külső, semleges, objektív tükröt tartva a tépelődő, szemlélődő, problémamegoldó folyamatot támogatva! |