Új adó sújtja a munkáltatókat és a munkavállalókat?
Mind a bankautomatás készpénzfelvétel, mind a munkabér bankszámlára utalása, mind a csoportos beszedési megbízás után pénzügyi tranzakciós adót kellene fizetni. A munkáltatóknak a dolgozóik járulékának és az áfának az államk
Mind a bankautomatás készpénzfelvétel, mind a munkabér bankszámlára utalása, mind a csoportos beszedési megbízás után pénzügyi tranzakciós adót kellene fizetni.
A munkáltatóknak a dolgozóik járulékának és az áfának az államkasszába történő utalása esetén is tranzakciós adót kellene fizetniük. A bankok a tervezett rendszerben csak felszámítják az adót, befizetik, de a terhet továbbhárítják az ügyfelekre.
Aki Magyarországon bankszámlával rendelkezik - a diákhitelt felvevő egyetemistától kezdve a munkavállalón és a hitelét törlesztő személyen át a járandóságát bankszámlára kapó nyugdíjasig - egyaránt érintett a pénzügyi tranzakciós adóban.
A fentiek elsőre viccesnek tűnnek. Pedig sajnos nem viccről van szó. Az origo.hu értesülései szerint ezt tervezi a kormány.
Miközben a kényszerhelyzetbe került vállalkozások és családok számára a további spórolás az egyetlen lehetséges út, úgy tűnik, hogy a kormányzat a megtakarítások helyett pluszbevételekkel igyekszik az egyensúly irányába billenteni az államháztartást. Az origo értesülései szerint némi spórolás - 40 milliárdos pénzbefagyasztás a minisztériumoknál - mellett adóemelésekkel foltozza be a kabinet a költségvetési lyukat.
Vezetőket coacholva bizony találkoztam azzal, hogy abban kértek segítséget, hogy az akár jól prosperáló cégnél végrehajtott vagy végrehajtandó hatékonyságnövelő lépések okozta saját és vállalati stresszt miként tudják kezelni. Vállalati tanácsadóként, illetve akár a legutóbbi - 835 munkáltató részvételével zajlott - országos felmérésemben ugyanakkor azzal szembesültem, hogy bizony még akkor sem nyúlnak a költségcsökkentés vagy a hatékonyságnövelés eszközéhez egyes szervezetek vagy vezetők, amikor már mindenki számára nyilvánvalóak a problémák, s ez lenne az egyetlen logikus kiút. Úgy tűnik, hogy a hatékonyságnövelés az állami oldalon ez esetben is elmarad.
A pénzügyi tranzakciós adót a lakosság és a vállalkozások, vállalatok java része által végzett pénzügyi műveletek után kellene megfizetni.
A tervek szerint a csoportos beszedési megbízások, a rezsi sárga csekken történő befizetése, a pénzátutalások (például a munkabér bankszámlára érkezése), készpénz elhelyezése és kivétele a bankból, beleértve a bankautomatából való készpénzfelvételt is, a hiteltörlesztés és akár a folyószámla-vezetés után is adót kellene fizetni. Amikor cégek elutalják folyószámlájukról a járulékokat, társasági adót, áfát, a dolgozók utáni közterheket az adóhatósághoz, akkor ezen tranzakció után még ezt az új pénzügyi adót is meg kellene fizetniük.
A tervezett adó az eddigi információk alapján nem érné el a tranzakciók értékének 1 százalékát. Hogy ez sok vagy kevés? A kormányzatnak biztosan az utóbbi. Annak a vállalkozásnak, amely a túlélésért küzd, avagy a minimálbéren foglalkoztatott - s esetleg a bérkompenzációban sem részesülő - munkavállalónak bődületesen sok.
A tervek szerint az adó halmozódhat, például amikor valaki megkapja a munkabérét, abból pedig kifizeti a rezsit, akkor előbb a munkaadóját terhelik az adóval, aztán a magánszemélyt. E szituációban legrosszabbul azok a vállalkozások járnak, amelyek megfizetik az adót például a személyesen is közreműködő tulajdonosnak átutalt bér után, illetve ezt követően ő maga is fizet mint magánszemély.
Érdekes lenne megkérdezni, hogy vajon miként gondolkoznak erről a vállalkozások tulajdonosai, vezetői, vajon megéri-e neki legálisan bejelenteni magukat? De hát nem úgy tűnik, hogy készült volna bármiféle felmérés vagy hatástanulmány arról, hogy a tervezett adó miként hat a fekete- és szürkegazdaságra...
DARA Péter http://devise.hu/dara-peter http://hu.linkedin.com/in/darapeter