Átkozott multik? Avagy nem minden fekete vagy fehér? De melyik melyik?
Sokszor szidják a multikat az aktuális politikusok, s a közemberek egyaránt. Mégis el kellene azon gondolkozni, hogy mindig helyénvaló-e ez. Nem minden fekete vagy fehér ugyanis. A szeptember 30-i dátummal lezárult „FIZETÉSEMELÉS 2012
Sokszor szidják a multikat az aktuális politikusok, s a közemberek egyaránt. Mégis el kellene azon gondolkozni, hogy mindig helyénvaló-e ez. Nem minden fekete vagy fehér ugyanis. A szeptember 30-i dátummal lezárult „FIZETÉSEMELÉS 2012″ kutatásában épp a magyar tulajdonú cégek azok, amelyeknél jóval kisebb eséllyel lesz béremelés jövőre.
A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében zajlott felmérés a cégek jövő évi béremelési szándékát vizsgálta. A közel 300 résztvevő cég adatai alapján a magyar tulajdonú cégek 42%-ánál a bérfejlesztésnek semmiféle általános szempontja nincs, azt szubjektív módon döntik el – ez a szám a külföldi tulajdonú cégek esetében csak 10%-ot tesz ki. A válaszadó hazai vállalkozások 23%-a minden munkavállalóra egységes szabályozás szerint alakítja a jövő évi kereseteket, közülük azonban csak 27%-nál lesz béremelés 2012-ben, átlagosan 3,9%-os mértékben. Az itt befektető külhoni tulajdonú vállalatok 59% ugyanakkor minden dolgozónál egységesen dönt a béremelés mértékéről, s 90%-uk átlagosan 3,7%-os fizetésemeléssel kalkulál jövőre.
Szeresd a magyart? A vállalkozásbarát politika „eredménye”?
A felmérés átlagadataiból az látszott, hogy a résztvevő cégek 6%-a nem tervez semmiféle hatékonyságnövelő intézkedést jövőre, mindent úgy fog csinálni, ahogy idén. A számok mögé nézve azonban kiderül, hogy ez a multik esetében csak 1%-os mértékű, míg a magyar cégek 12%-a gondolkodik így. Ugyanakkor, míg a külföldi tulajdonú cégek 11%-ánál várható munkavállalók elbocsátása jövőre, addig ezzel szemben a magyar cégek 25%-a erre készül! Talán nem véletlenül. Amikor a jövő évi gazdasági kilátásokat vizsgáltuk, egyértelműen kiderült, hogy a hazai cégek vezetői sokkal pesszimistábbak a lehetőségeket illetően.
2012. évi kilátások |
Külföldiek |
Hazai cégek |
Jelentősen romló gazdasági eredményre számítunk |
3% |
15% |
Romló gazdasági eredményre számítunk 2012-ben |
28% |
25% |
Stagnáló gazdasági kilátással számolunk |
45% |
39% |
Javuló gazdasági kilátással számolunk 2012-re |
23% |
19% |
Jelentősen javuló gazdasági kilátással számolunk |
2% |
2% |
Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy az idei évi várható eredményeket tekintve a magyar cégek 48%-a jelezte, hogy átlagos évet zár, azaz az idei céljai teljesülnek, addig a nemzetközi cégek 36%-a nyilatkozta ugyanezt. Az utóbbiak esetében 2%-kal többen (41%) válaszolták azt a hazaiakhoz (39%) képest, hogy az idei évük is rossz lesz.
Nem mindegy tehát, hogy egy cég vezetése figyeli-e piacot, mások – akár más vezetők – tevékenységét (benchmarking), avagy nagy ívben tojik mindenre, s bezárkózva saját kerítése mögé azt hiszi, hogy mindentől (piactól, gazdasági helyzettől, a munkavállalói igényektől stb.) független lehet. Sokaknál az információszerzés kizárólag a sajtóban megjelenő átlagadatok, információk megismerésében merül ki. Előző írásomban azt kérdeztem „De ki akar átlagos lenni? Mi az átlag? Mihez képest?" A kérdéseim nem változtak.
Gyenge vezetőkkel nehezen fog menni!
Sok esetben kizárólag a vezetőkön múlik, hogy kiutat tudnak-e találni a cég számára a negatív gazdasági spirálból. Erre úgy tűnik, hogy a hazai vállalkozásoknak kevesebb esélyük lesz jól képzett vezetők hiányában. Míg ugyanis a magyar cégeknek mindössze 28%-a gondolkodik a menedzsment, illetve 26%-a a középvezetők fejlesztésén (akadályként leggyakrabban mindig a pénztelenséget hozzák fel), addig a külföldi cégek fele fogja fejleszteni a menedzsmentet (23%-uk pl. coachinggal is), a középvezetőket pedig 48%-uk.
Úgy tűnik, hogy a felmérésben résztvevő hazai vállalkozások az értékesítés fejlesztésében látják a kiutat, közel kétharmaduk ugyanis ide összpontosítja jövőre az erőforrásait. Azonban ilyen recessziós környezetben, ennyire pesszimista hangulatban nem mindegy, hogy a vezetők milyen viselkedést tanúsítanak, mennyire ragad át negatív hangulatuk a dolgozókra.
Ráadásul, ha egy szervezet már évek óta nem tudott bért emelni, sokszor csak a vezető miatt maradnak ott a munkavállalók. A kérdés az, hogy vannak-e erre eszközei a vezetőnek avagy meg kell-e például ezeket tanulnia? Persze ha valaki nem akarja, s indokként a pénztelenséget hozza fel, azzal nem sokat lehet kezdeni...
DARA Péter