Bejelentkezés

Kérjük jelentkezz be, amennyiben még nem vagy regisztrálva az alábbi oldalon teheted meg. Vagy ha elfelejtetted a jelszavad kérjük ide kattints.

július 2011

Örömömre szolgál, hogy hazai szerzőtől is olvashatunk végre egy érdekes vezetési modellről. Az OD Practitioner 43. számában (2011) jelent meg Buzády Zoltán (CEU Business School) és Achilles Georgiu (Sun Mycrosystems) cikke Riding the Waves of the Motivation Cycle – The Absorption Model of Leadership címmel. Nem vállalkozom az egész anyag bemutatására, csak néhány dolgot szeretnék kiemelni, ami tetszett. Abszorpció alatt valami olyasmit értenek, hogy mennyire szippant be valakit a munka, és olyan input faktorokat tartalmaz, mint a motiváció, a munkához való hozzáállás, a termelékenység, az elfogadás szintje, a lojalitás, a kezdeményezőkészség, satöbbi. A modell egyik vizuális segédeszköze egy grafikon, mely nagyon hasonlít a Gartner Consulting Group úgynevezett Hype Cycle görbéjéhez, amit az új technológiák létrehozását és üzleti elfogadását írja le. Így fest a Gartner ábrája:

Szerző: Cservenyák Tamás A Google 2009-ben nekilátott, hogy adatbányászati eszközökkel feltárja, miképpen tud jobb vezetőket nevelni. Elemezték a vezetők teljesítményértékelését, visszajelző felméréseit és vezetői díjak jelöléseit. Ahogy Komócsin Laura korábbi cikkében beszámolt róla, 8 kívánatos vezetői viselkedésforma párolódott le a kutatásból.  Prioritási

Bár szobabérléskor is előfordulhat, hogy a konyha hiányosan van felszerelve, de azért általában vannak közös használatú háztartási eszközök. Viszont lakások és házak bérlésénél alapból érdemes arra készülni, hogy a konyhában szinte semmi sincs. Jobbára egy hűtőszekrény, mikrohullámú sütő és néhány edény

Vezetői tréninget tartottam középvezetőknek és fiatal tehetségeknek. Azt mondták, hogy úgy teszik dolgukat nap mint nap, hogy fogalmuk sincs róla, mi is a szervezet küldetése, jövőképe, stratégiája. Ők legalábbis nem ismerik. Felmerült bennük azonban: Cél nélkül vajon merre is megyünk?

Valamilyen furcsa oknál fogva Angliában nem szeretik a keverős vízcsapokat, hanem külön hideg- és melegvíz-csap van. Nyilvános helyeken erre külön fel is hívják a figyelmet „Very hot water!” felirattal.

Angliában ugyanúgy 220 Volt van, mint a kontinensen. Az egyedüli, ám lényeges különbség a hálózati csatlakozók kialakításában van. Annak függvényében, hogy valaki mennyi elektromos eszközt kíván Magyarországról hozni és egy helyiségben üzemeltetni őket, érdemes otthonról elosztót hozni és ahhoz csak

Szobabérlésnél általában az internet miatt nem kell aggódni, hiszen a legtöbb lakott házban van. Más a helyzet lakás vagy ház bérlése esetén. Ekkor a bérlőnek kell gondoskodnia erről. Alapból minden házban be van kötve a telefonvonal, de ha a ház

Sokféle autóval jártam már az utóbbi 20 évben a Trabanttól a Saab-ig. A Trabantról annyit, hogy amikor eladtam, hozzá kellett még tenni egy kis pénzt, és tudtam venni belőle egy akkor normálisnak számító kerékpárt. A Saabról pedig megemlítem, hogy 100 ezer km után azt mondták több szervizben is, hogy valami tömítést ki kell cserélni a váltónál, ezért ki kell szedni belőle az egész motort, több százezer forint munkadíjért. Sosem tanúsítottam márkahűséget, kivéve a legutóbbi időkben, amikor egy Toyota után egy másik Toyota is becsatlakozott a családhoz. Egyszerűen azért történt így, mert ez a jármű kivételesen egyszer sem romlott el. Az összes többiről ez nem volt elmondható. Emellett meglepően kedvező a fenntartási költsége (üzemanyag, szerviz, biztosítás, stb.). Valamint abba a korba értem, amikor már képes vagyok úgy kanyarodni, hogy ne legyen muszáj nyikorogni az abroncsoknak, és azon is túl vagyok, hogy a gépkocsit státuszszimbólumnak használjam. Hogy miként képes a Toyota olyan autókat gyártani, amelyek nem nagyon romlanak el (vagy ha gyanús, akkor visszahívják), Jeffrey K. Liker 400 oldalban foglalja össze A Toyota módszer – 14 vállalatirányítási alapelv c. könyvében. Régóta szemezgettem vele, de azt gondoltam, hogy túlzottan termelési szakkönyv ahhoz, hogy végigrágjam rajta magam. Aztán csak nekifogtam. Nem fogom most azt a több száz oldalt összefoglalni egy blogbejegyzésben, főleg, hogy a felét már megírtam. Inkább kiemelek néhány elvet, megközelítést, ami sokaknak érdekes lehet. Ez a vállalat tette híressé a lean termelést, a just-in time-ot, a kaizent (folyamatos fejlesztés), a jidoka-t (leállás minőségi probléma esetén), az egydarabos áramlást, a heijunka-t (kiegyenlített termeléstervezés), az 5S-t (kb. tegyél és tarts rendet és tisztaságot) és az 5 miért kérdés használatát a problémák gyökérokának meghatározásához.

Az Egyesült Királyságban évi 145.50 font TV license díjat kell fizetni minden eszköz után, ami élő TV adást közvetít vagy rögzít. Ez a díj 2016-ig be van fagyasztva és az angol állam ebből az összegből támogatja a közszolgálati médiát.  Díjköteles

x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások További információ a cookie-kezelésről