Kötelező pihenőidő 1.rész-Elmélet
A törvény szerint a legtöbb (vagyis nem minden) dolgozónak joga van pihenőidőhöz. Az, hogy ez fizetett vagy fizetetlen, a munkaszerződéstől függ. Néhány ágazat esetben különleges szabályozás van érvényben, például a közleke
A törvény szerint a legtöbb (vagyis nem minden) dolgozónak joga van pihenőidőhöz. Az, hogy ez fizetett vagy fizetetlen, a munkaszerződéstől függ. Néhány ágazat esetben különleges szabályozás van érvényben, például a közlekedés területén.
A munkaidő szabályozás előírja, hogy a munkaadó köteles pihenőidőt biztosítani. Továbbá kötelessége biztosítani azt, hogy a munkaadó egészsége és biztonsága ne kerüljön veszélybe. Ennek érdekébe a munkaadó egyénileg szabályozhatja a pihenőidő gyakoriságát és hosszát.
Felnőtt munkavállalóknak joga van 20 perc pihenésre, abban az esetben, ha megszakítás nélkül több mint 6 órát dolgozik. Ebbe az időszakba beleszámolható az ebéd és kávészünet viszont cigarettaszünet tartására a munkavállalónak nincs joga.
A szünetek típusai:
Pihenési szünet: Ebédszünet, tea szünetek és egyéb rövid szünetekkel a nap folyamán.
Napi pihenőidő: A befejezett munkanap és a következő munkanap közötti időszak.
Heti pihenőidő: egész napok, melyek során a munkavállaló nem dolgozik. Sok esetben ez a hétvége.
Külön rendelkezés van a 18 év alatti, de már nem iskolaköteles munkavállalókra. Az ő esetükben heti 40 óra a munkában tölthető órák maximális száma. Persze ez alól is vannak kivételek.
Heti 40 óránál többet dolgozhat ha:
- Tartani kell a folyamatos szolgáltatást vagy termelést
- Ha reagálni kell a kereslet-kínálat változására a termék vagy szolgáltatás esetében
…és feltéve, hogy:
- Nincs elérhető felnőtt erre a munkára
-A képzését ez nem befolyásolja negatívan
A lényeg a pihenőidővel kapcsolatban is az, hogy mi szerepel a szerződésedben. Ugyanis ezen áll vagy bukik, hogy előnybe vagy pedig hátrányba kerülsz más munkavállalókkal szemben. A következő bejegyzésben erről fogok írni.