A vállalkozói siker 10 tényezője
No nem én találtam ki ezt a címet, és nem is hazai forrásból származnak az alábbi gondolatok. A CBS interaktív üzleti hálózatán, a BNET egyik blogján olvastam Naveen Jain, az Intelius vezérigazgatójának cikkét, mely a fenti címre
No nem én találtam ki ezt a címet, és nem is hazai forrásból származnak az alábbi gondolatok. A CBS interaktív üzleti hálózatán, a BNET egyik blogján olvastam Naveen Jain, az Intelius vezérigazgatójának cikkét, mely a fenti címre hallgatott. Rögtön megfordult a fejemben, hogy vajon ami a felsorolásban van, igaz-e nálunk is, vagy inkább USA specifikus.
Jain szerint széles körben elterjedt mítosz csupán, hogy a vállalkozói siker csak az innovatív, áttörést jelentő ötleteknek köszönhető. Sokkal inkább a jól végzett munka, a végrehajtás kiválósága áll többnyire a háttérben.
A sikeres vállalkozók általában szenvedélyesek, ébren töltött idejük nagy részét az ügyüknek szentelik, és lelkesedésük másokra is átragad. Figyelmük fókuszát akkor is az általuk feltételezett lehetőségre összpontosítják, amikor mások nem látnak fantáziát a dologban. Keményen dolgoznak, és azzal foglalkoznak, amire ráhatásuk van, nem pazarolják idejüket és figyelmüket olyan tényezőkre, amit nem tudnak kontrollálni. A szerencse azok mellé áll, akik tesznek is érte. Élvezik a célhoz vezető utat, és nem csak a siker gyümölcseire áhítoznak. Bíznak ösztöneikben, mivel annyi változó van az életben, hogy nem fér mind rá egy Excel táblára. Kitartásuk egyértelmű, de rugalmasságot is képesek tanúsítani – tanulnak és adaptálódnak, ha új információk kerülnek a birtokukba. Mivel egyedül nem lehet az üzletben nagy dolgokat elérni, építenek a csapatukra. A saját erősségeiket jól kiegészítő kollégákkal veszik körbe magukat. Mivel manapság szinte minden másolható, a siker nem az új ötletben, hanem a hibátlan megvalósításban gyökerezik. Bele kell vágni, csinálni kell, nem szabad leragadni a tervezgetésnél. A hosszútávon fenntartható siker lehetetlen őszinteség és becsületesség nélkül. Legutolsóként említi, hogy ne felejtsünk visszaadni, mind azoknak, akik segítettek bennünket, mind pedig a társadalomnak.
Cikkét azzal zárja, hogy természetesen személyfüggő, hogy ki mit ért sikeren, de ő maga abban hisz, hogy nem a bankszámla egyenlege a fő mérőszám. Sokkal inkább azoknak az embereknek a száma, akikre tevékenységünk pozitív hatást gyakorol.
Próbáltam átgondolni, hogy a környezetemben működő vállalkozók, akiket közelről ismerek, mennyire vannak fedésben a fenti leírással. Direkt nem kívánok itt foglalkozni a rendszerváltás utáni évek vadkapitalizmusának „vállalkozóival”. Talán lassan kikopnak. Lassan. Szóval visszatérve a felvetésre, az első 8 tényező gyakorlatilag mindegyikre jellemző, akik fenntarthatóan sikeresek. Szenvedélyesek, sokat dolgoznak, nem lehet őket eltéríteni, pozitívan gondolkodnak, szeretik a munkájukat, ha panaszkodnak is, és csapatukkal együtt azon vannak, hogy minőségi terméket vagy szolgáltatást adjanak ki a kezükből. Egyre nagyobb igényük van arra, hogy kifehérítsék tevékenységüket, elegük van a sumákolásból, de sajnos még mindig számos olyan iparág van, ahol napi realitás a korrupció. Az ilyen szektorokban tevékenykedők többsége ebbe beletörődik, ami nagyon elszomorító. Igyekeznek személyesen kimaradni belőle, intézze más, inkább a homokba dugják a fejüket. Az utolsó tényező is meg-megjelenik: igény némi társadalmi felelősségvállalásra. Azért ebben is van még hova fejlődni.