Baleset a munkahelyen: egy bokatörés története
A következő levél egy olyan szerencsétlen esetről szól, amelyről a munkavállaló egyáltalán nem tehet, de sajnos valószínű, hogy ennek ellenére nagyon nehezen fog jól kijönni belőle:
Levél: „Szia! Velem a következő történt:
A következő levél egy olyan szerencsétlen esetről szól, amelyről a munkavállaló egyáltalán nem tehet, de sajnos valószínű, hogy ennek ellenére nagyon nehezen fog jól kijönni belőle:
Levél: „Szia! Velem a következő történt: 3 héttel ezelőtt, egy keddi napon helyettesítettem az egyik kollégámat, mivel ő pont szabadságon volt. Ekkor szolgálat közben megsérült a bal lábam. A feladatom - többek közt - az áruház előtti parkolóban való járőrözés volt. Az őröknek van ott egy kis összetákolt őrbódéjuk, s a paroló aszfaltja eléggé rossz állapotban van, tele van bemélyedésekkel, lyukakkal. Szóval azon a bizonyos kedd délelőttjén, ahogy az őrbódémban csörgött a telefon, siettemben - mert szerettem volna felvenni a kagylót - olyan szerencsétlenül léptem, hogy beleléptem az egyik gödörbe … aztán már csak egy hatalmas fájdalmat éreztem, de akkorát, hogy bevallom, hogy férfi létemre majdnem elsírtam magamat a fájdalomtól. Aztán a bal lábamra egyáltalán nem tudtam már rálépni, mert ahogy később kiderült a bokám eltört! Az áruház egyik dolgozóját nagy nehezen sikerült értesítenem, hogy jöjjön ki, mert baj van, s nem tudok a lábamra állni! Ő értesítette is az egyik főnökét, hogy mi történt velem, aki mondta, hogy mivel külsős cég embere vagyok, hívjuk fel az áruházzal szerződésben lévő őrző-védő céget, mert nekik kell felvenni a baleseti jegyzőkönyvet stb….. No innen kezdődött a kálváriám!!!
A fővállalkozó közölte, hogy nem az ő dolga, hanem az alvállalkozóé! Ez az alvállalkozó aztán közölte, hogy szintén nem az ő dolga, mert neki is van egy alvállalkozója majd ő......... aztán a következő alvállalkozó is kijelentette, hogy nem hozzá tartozom, hanem egy másik alvállalkozóhoz. A mai napig nem nem kaptam még baleseti jegyzőkönyvet! Sőt, a fővállalkozóhoz sorban legközelebbi alvállalkozó kijelentette, hogy az első 15 napot nem hajlandók fizetni.
Anyagilag már a balesetem előtt is padlón voltam, mert 340 forintos volt az órabérem, s ráadásul 53 éves létemre albérletben lakom - mivel nem régen váltam el a feleségemtől -. S akkor most ezek egy fillért nem akarnak adni, mondván, "ha nem dolgozom nem jár a pénz, mivel azt az kapja, aki most helyettem van"! Dolgoztam már lázasan meg mindenhogy, de ezzel az eltört lábbal képtelen vagyok, hiszen folyamatosan járőröznöm kellene!
Most akkor hajléktalan is leszek és kajára sem lesz pénzem?! Teljesen kivagyok már idegileg. Tehetetlennek érzem magamat! Most már attól is tartok, hogy mivel felvett mást helyettem, hogy egyáltalán nem fog visszavenni dolgozni.”