Kritizálhat-e egy vállalatvezető? Lehet-e pártatlan és független?
Képzések, coaching, tanácsadási projektek, felméréseink vagy rendezvényeink során felső- és középvezetőkkel, cégtulajdonosokkal kerülök kapcsolatba. Sokakkal tárgyaltam, dolgoztam együtt úgy, hogy a politikai nézeteik nem kerülte
Képzések, coaching, tanácsadási projektek, felméréseink vagy rendezvényeink során felső- és középvezetőkkel, cégtulajdonosokkal kerülök kapcsolatba. Sokakkal tárgyaltam, dolgoztam együtt úgy, hogy a politikai nézeteik nem kerültek szóba. Pontosabban egyetlen egy ember akadt, aki találkozásunk első 10 percében határozott véleményt nyilvánított e téren. Megrökönyödésemet hetekig meséltem szűkebb környezetemnek… Lehet, hogy “szerencsés” a helyzetem, de túlnyomó többségében olyan döntéshozókkal akadtam össze, akik kurzusoktól, éppen hatalmon lévő kormányoktól függetlenül azon igyekeztek, hogy végezzék feladatukat, profitot termeljenek, megélhetést biztosítsanak munkatársaiknak. Találóan fogalmazta meg egyikük még tavaly év végén: “Lesza…om, hogy melyik politikai párt van hatalmon! Üljön ide a helyembe bármely politikus, s próbálja meg az általa hozott szabályok szerint működtetni, vezetni a céget, munkát adni az embereknek!”
Érthető volt kiakadása.
Az elmúlt hetekben több “nagy ember” vagy nagy szervezet képviselője akadt ki (pl. Feiner Péter, Christopher Mattheisen, vagy a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke), s nyilvánított véleményt akár a különadó vagy akár a nyugdíjrendszert érintő változások kapcsán. Egyre több érintett vezető lépett ki a hallgatás burkából, s fogalmazta meg észrevételeit, kritikáit. A jogi, gazdasági és politikai változások kihatnak ugyanis működésükre. Nem is akárhogyan.
A kérdés az számomra, hogy miért hallgattak ilyen sokáig akár a két témában érintettek szektorban működő cégek vezetői? S miért hallgatnak sokan mindmáig? Megjelent a félelem esetleg a fejekben? Vagy szimplán arról van szó, hogy cégük működését befolyásolja, ha véleményt nyilvánítanak, kritikát fogalmaznak meg? A most zajló “Hogyan dönt a döntéshozó?” kutatásban nem véletlenül kérdezünk rá, hogy a gazdasági és jogi szabályozórendszer változásai és a politikai helyzet mennyire befolyásolja a kitöltőket döntéshozói munkájában. A válaszok érdekesek…
A kérdés azonban számomra egyre inkább az, hogy lehet-e függetlenként dolgozni? Lehet-e nyilvánosan semelyik oldalnak nem elkötelezett vezetőként, szakemberként rövid vagy akár hosszú távon sikeresen céget irányítani? Vagy azok jártak/járnak jól (ha csak időlegesen is esetleg), akik deklarálták/deklarálják, hova húznak?
A hétvégén egy érdekes idézetet ragadta meg a figyelmemet (a származási hely a bejegyzés végén olvasható):
“A kritikus munkája sok szempontból egyszerű. Keveset kockáztat, miközben élvezi helyzetét: hogy szabadon bírálhatja mások munkáját és tehetségét. Fürdőzünk a negatív kritikákban, amit jó írni és olvasni. De néha szembenézünk a keserű igazsággal: hogy a világ nagy egészében akár az értéktelen szemét több értelemmel bírhat, mint egy frappánsan megírt, vitriolos kritika. És vannak pillanatok, amikor a kritikus tényleg kockáztat: amikor felfedezi az újat és mellé áll. A világ olykor kegyetlen az új tehetségekkel, az új alkotásokkal. Az újnak támogató kell.”
Tényleg lehet kritizálni? Valóban keveset kockáztat az, aki kritizál? Kifejtheti-e szakmai egyet nem értését kifejező álláspontját, véleményét az adóváltozások kapcsán egy adótanácsadó cég vezetője, avagy egy szervezetfejlesztő, vezetési tanácsadó cég képviselője például a közigazgatási szervek átalakítását illetően? Lehet-e ma pártatlanul Magyarországon kritizálni? Vagy ha egyet nem értő véleményt fogalmaz meg, akkor valamelyik oldal mellé mindenképp elkönyvelik az illetőt és szervezetét? Akkor is, ha ő valóban pártatlan, és csak az értelmetlenség vagy esetleg hibásan meghozott döntés ellen emeli fel szavát – függetlenül attól, hogy arról ki döntött?
De vajon célravezető-e az elvtelen támogatás, az új melletti kampányolás akkor is, ha nem csupán a másik oldalhoz tartozó kritikusok tartják az új megoldást hibásnak? Nyilváníthat-e őszintén egy felelős vállalatvezető véleményt? Mer-e? Nem lesz-e retorziója, akár cégére, akár személyére nézve?
(az idézet a L’ecsó című Disney rajzfilmből származik)
DARA Péter